Ezen gondolkodunk már egy ideje. A kérdés utunk szárazföldi részére vonatkozik. Néhány hónapos vízi zarándoklatunk bevezetőjeként tesszük meg azt a szakaszt. Terveink szerint a fővárosból indulunk el, és Rómáig megyünk, hogy ott szálljunk vízre. 1200 km vár majd ránk, amíg megláthatjuk majd a vitorlásunkat, amellyel eljutunk Jeruzsálemig. Ez a nagy távolság alkalmas arra, hogy sok száz emberrel találkozzunk személyesen. Szeretnénk minél több érdeklődővel beszélni, sok-sok lelkes támogatónkat köszönteni!
Éppen ezért gondolkodunk azon, hogy ezt a távot gyalogosan vagy kerékpáron érdemes-e megtenni! Lábon közelebb leszünk Pál zarándoklatának lényegéhez, viszont kerékre pattanva hamarabb elérjük a hajót, és előbb kezdődhet a nagy út. A páli zarándoklat szem előtt tartása maximálisan fontos mindannyiunk számára, de szeretnénk figyelembe venni a mai kor igényeit is, hogy ez az időszak is érdekes és izgalmas legyen azoknak is, akik csak a blogon vagy egyéb orgánumokban követik majd nyomon a történéseket.
Autóval elég hamar Rómába érnénk ugyan, de akkor kimaradna az emberekkel való találkozás. A motor már személyesebb ugyan és gyorsan is lehet vele közlekedni, de az üzemanyag kibocsátással okozott környezetszennyezés nem illik a páli gondolatokhoz.
Ezért most úgy tűnik, hogy a kerékpár mellett tesszük le a voksunkat! Itt van gyorsaság, személyes kapcsolattartás és környezettudatosság is! Ráadásul amikor elérjük a vitorlásunkat a járműveinket fel tudjuk majd pakolnia fedélzetre. Kikötéskor felpattanunk rá és begurulunk a szárazföldre. Pál a vízi utak során több alkalommal ment beljebb olyan területekre, ahol a majdani követőivel találkozott. Mivel igyekszünk autentikusan bejárni a lehető legtöbb helyszínt, így a kerékpár valószínűleg hasznos segítőnk lesz ebben!
Szóval, ahogy kitavaszodik felpattanok az ülésre és elkezdek edzeni! Végül is 1200 kilométer tekerés vár majd rám!
